„Arra taníts, hogy önálló lehessek, hogy büszke lehessek magamra! Hogy elgondolkozzam rajta, hogy képessé váljak rá, hogy eldönthessem, hogy véghezvigyem. Én magam! Mert ez az út vezet el a gyermeki lét végső céljához, a boldog felnőttséghez.” Maria Montessori

Óvodából az iskolába - az iskolakezdés kihívásai

Hamarosan itt van a szeptember és kezdődik az új tanév...

Sok család, ahol a gyermek még csak nagycsoportos lesz, nyugodtan gondol erre az évre, hiszen még messze van az iskolakezdés. Pedig érdemes felmérni azt, hogy ez az az év, amikor egy kis odafigyeléssel, tudatossággal könnyebbé tehetjük gyermekünk majdani iskolakezdését.

Becslések szerint Magyarországon az általános iskolát kezdő gyermekek 15-30 százalékánál a tanulmányok megkezdése nem tekinthető zavartalannak. Tehát az óvoda szabadabb, kötetlenebb világából kikerülve az általános iskola sokuknak komoly problémát jelent, ahol kötött a napirend, az addigi játékot a tanulás váltja fel, és az új környezetben új társak, új pedagógusok lesznek. A gyermek életében tehát óriási fordulatot jelent, hogy iskolába kerül, hiszen gyökeresen megváltozik, átalakul az élete. Az addig megszokott életritmusa, napirendje felbomlik, kötelességei, feladatai lesznek, rövid lesz a játékra szánt idő. Megváltoznak az intézményben és a családban is a feléje irányuló elvárások.

Ha nem gördülékeny a váltás, akkor ez meghatározhatja a gyermek további életpályáját is. Olyan problémák jelentkeznek, melyek nem feltétlenül jelennének meg - egy optimálisabb, nyugodtabb átmenetet biztosító helyzetben. Jelentkezhetnek viselkedési, magatartási zavarok, melyek alapján nem szabad megbélyegezni "rossz gyereknek", hanem odafigyelni arra, hogy a gyerek ezzel jelzi, hogy nehézségei vannak az alkalmazkodásban. De továbbmenve tanulási problémák is jelentkezhetnek, és egy ép intellektusú, átlagos gyermek is mutathat tanulási zavart.

Felmerül a kérdés, hogy ez miért van így?

Az óvoda feladata nem az, hogy felkészítse a gyerekeket az iskolára?

A választ sokan sokféleképp határozzák meg. A köznevelési törvényben most ez a megfogalmazás él: "a gyermek majd az iskolában iskolaéretté válik".

Sok gyerek nehéz helyzetbe kerül, amikor az iskolát kezdi. Napjaink felgyorsult életvitele, a társadalom elvárása, hogy az élet minden területen gyorsan és maximálisan kell teljesíteni - többek között megmutatkozik az általános iskola első évében is, ahol ugyan a cél az, hogy a kisgyermek megtanuljon írni, olvasni, számolni, mégis ezt olyan tempóban várják el tőlük, mely komoly kihívás.

Az iskolai kezdő szakasznak tehát meghatározó jelentősége van a sikeres felnőtté válás folyamatában, mert ekkor dől el, hogy a gyermek elveszíti vagy fejleszti természetes kíváncsiságát, ekkor alapozódik meg a tanuláshoz való pozitív attitűd, alakulhatnak ki és rögzülhetnek a sikeres (önálló) tanulási technikák, a sikeres felnőtt élet szempontjából fontos kulcskompetenciák. Hiába tesznek meg mindent az óvodapedagógusok és az általános iskolai pedagógusok, hogy könnyebbé tegyék a gyerekek helyzetét, mégis segítségre szorulhatnak a gyermekek a sikeres óvoda-iskola átmenetben.

Mit tehet a szülő, hogy segítse ezt a helyzetet?

Az iskolaérettség (iskolakészültség) a legfontosabb kritérium, melyre oda kell figyelni, mivel ez jelenti, hogy a gyermek fizikailag - testileg, szellemileg, gondolkodásában, szociálisan, kommunikációjában és gondolkodásában is éretté válik az iskolai kihívásokra.

Fontos, hogy rengeteget meséljen a szülő is otthon, aktívan töltsék az együtt töltött időt, társasjátékokkal, közös tevékenységgel. Hagyják a gyermeket önállóan tevékenykedni, felfedezni, nem kell már "mindig fogni a kezét", a játékokban hagyják nyugodtan veszíteni is, nem kell mindig mindennek sikerülnie elsőre - ezt is meg kell tanulnia! Beszélgessenek sokat, hagyják, ő is mesélhessen!

Biatorbágyon a Babuka Családi Napköziben az óvoda-iskola átmenet segítésére kerestünk megoldást. Olyan nagycsoportos óvodás gyerekeknek szeretnénk segíteni egy kislétszámú előkészítő csoport elindításával, ahol a szülők biztosítani szeretnék gyermeküknek a kiegyensúlyozottabb, gördülékenyebb iskolakezdését.

A csoport célja, hogy elősegítse a gyerekeket - az amúgy spontán érés folyamatában - hogy a magas iskolai követelményeket könnyebben teljesíthessék. Nem "előtanítani" szeretnénk őket, hanem, az iskolai teljesítéshez szükséges képességek és készségek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. A foglalkozások 3 fő terület köré szerveződnek: az anyanyelvi, kommunikációs fejlesztés, a logikus- és matematikai gondolkodás, illetve a mozgásfejlesztés.

A kis létszámú csoportban olyan légkör kialakítására törekszünk, melyben meghatározó a gyermekközpontúság, a szeretetteljes, de már komolyabb figyelmet és fegyelmet megkövetelő légkör, ahol ugyan még játékos keretek között, de megtanul a gyermek figyelni, tanulni.